A 60 éves Magyar Biofizikai Társaság története dióhéjban

Hazánkban az orvosképzés ún. orvosi-fizikai intézeteinek oktatási-kutatási tevékenységében körvonalazódtak talán először a biofizikai témák és kutatási területek. Már korán nemzetközileg is elismertté váltak az izomműködés vizsgálatának magyar eredményei, sokszínű tankönyvek jelentek meg, s egyre több tanszéken-kutatóhelyen alakultak fizikai orientációjú kísérletes biológiai munkát művelő csoportok. Az izom biofizika jeles iskolája volt pl. Szegeden, ahol egy időben Ernst Jenő is kifejezetten fizikai jellegű kutatásokat folytatott Szent-Györgyi Albert (orvosi és élettani Nobel Díj, 1937) tanszékén. A második világháború után Ernst Jenő már a viszonylag hamar (1947-ben) nevében is Biofizikai Intézet vezetőjeként dolgozott Pécsett az orvoskaron.

Ekkor már több magyar egyetem természettudományi karán is fellelhető volt biofizikai jellegű tevékenység, de ezek elszigetelten és más-más néven nevezett tanszékek keretében folytak, közös szervezeti háttér nélkül. 1961-ben körvonalazódott egy nemzetközi biofizikai szervezet létrehozásának szándéka is, s az év nyarán Stockholmban létre is jött az IUPAB (International Union for Pure and Applied Biophysics). Nagy siker volt, hogy a gondos hazai előkészítő munka eredményeként, a pécsiek kezdeményezésére és az ELFT bábáskodásával, még ezt megelőzően, a világon az elsők között, megszerveződött a Magyar Biofizikai Társaság is.

Alakuló ülésére hatvan éve, 1961. március 3.-án került sor 111 alapító taggal, Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Tagjai között megtaláljuk az orvoskarok fizikai Intézetei, az ELTE TTK, a KFKI, az OSSKI oktatóit-kutatóit, köztük számos akadémikust. Alapító elnöke Ernst Jenő a pécsi Biofizikai Intézet igazgatója, I. titkára Tigyi József lett.

Ernst Jenő (1895-1981)

Tigyi József (1926-2016)

Az1970-es évtizedben csatlakoztak az új Szegedi Biológiai Kutatóközpont egyes intézeteinek kutatói, s számos kisebb biofizikai műhely is alakult és működik a hazai egyetemeken és kutatóintézetekben. Sorra megalakultak az egyes szakterületek kiemelt szervezését-művelését gondozó szekciók is. Volt, amikor számuk elérte a 15-öt. Létrejöttük lényegesen megkönnyítette a témáikban illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködést.

Mindezek függvényében dinamikusan változott a Társaság taglétszáma, 1985-ben megközelítette az ötszázat, majd 300 körül stabilizálódott.

A megalakulásától az MTA szervezeti keretei között működő MBFT 1977-től a MTESZ természettudományi tagegyesületeinek sorában, majd 1999-től önálló közhasznú társaságként folytatta munkáját. Képviselői rangos tisztségeket töltöttek be nemzetközi Tudományos szervezetekben, s munkájuk eredményeként vált lehetővé a 11. Nemzetközi Biofizikai (IUPAB) Kongresszus 1993 évi budapesti megrendezése. Meghatározó tagjai a magyar biofizikusok az Európai Biofizikai Társaságnak (a 8. EBSA Kongresszus is Budapesten volt 2011-ben), s számos más kapcsolódó nemzetközi tudományos szervezetnek, szerkesztőbizottságnak is.

A MBFT rendszeres időszakonként megszervezett I.- XXVII. Vándorgyűléséről (később Kongresszusáról) valamint a szervezeti élet egyéb eseményeiről, közgyűlésekről, tisztségválasztásokról, szekció és társasági tagnévsorokról részletekbe menően tájékoztatnak a „MBFT Értesítője” kiadványsorozat változó periodicitással megjelent egyes számai, bezárólag a 13., az 50 éves jubileumra megjelent füzettel. Ezek teljes anyaga és az azóta eltelt évtized hírei-adatai a MBFT folyamatosan bővített honlapján érhetők el.

A társaság megalakítása 1961-ben nagyon nagy szolgálatot tett e tudományág művelőinek, akiknek így módja nyílt a közös érdekek megjelenítésére és képviseletére. A MBFT mindenkori elnökségének rendszeres és gondos szervező munkája hat évtizede folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal kutatók az egyetemeken és a kutatóintézetekben számos biofizikai műhely munkájába kapcsolódhatnak be hazánkban.

2021. március 3.
(KL – Pécs)

Az MBFT elnökei és I. titkárai/főtitkárai a kezdetektől