I. 
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A Társaság neve: Magyar Biofizikai Társaság

Rövidített neve: MBFT

Angolul: Hungarian Biophysical Society

(2) A Társaság székhelye: 1094 Budapest, Tűzoltó u 37-47.

(3) Tevékenységi területe: Magyarország

(4) Hivatalos nyelve: magyar

(5) Az egyesület pecsétje:

(köriratban) Magyar Biofizikai Társaság, Budapest 1961

II.
A TÁRSASÁG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

2.§

(1) A Társaság a magyar biofizikusok és a határterületi tudományokkal foglalkozók önkéntes alapon szervezett egyesülete. Célja a biofizika tudományának és a határterületi tudományoknak a támogatása társadalmi úton. Ennek elérése érdekében a következő tevékenységeket fejti ki:

a) a biofizikai és határtudományi kutatások ápolása és fejlesztése,

b) oktatásának segítése,

c) alkalmazásának támogatása,

d) a biofizikus hivatás és a határterületi tudományokkal foglalkozók erkölcsi és anyagi megbecsülésének előmozdítása.

(2) A Társaság az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében, mint önálló jogi személy a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, valamint a 350/2011(XII.30) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről rendelkezései szerint közhasznú szervezetként működik. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

- tudományos tevékenység (2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a
technológiai innovációról 5.§(3))

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (2011. évi CXC.tv. a nemzeti
köznevelésről 4.§(1)a)u)),

- kulturális örökség megóvása (2001. évi LXIV.tv. a kulturális örökség védelméről
5 §(1) ),

- környezetvédelem (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól
13.§ (1) 11.19),

Tevékenységéhez felhasználja a rendelkezésre álló tudományos és társadalmi eszközöket:

- előadó- és vitaüléseket, szakmai bemutatókat szervez,

- állandó és alkalmi munkabizottságokat hoz létre, együttműködik más egyesületekkel és intézményekkel,

- szakmai szekciókat működtet, munkacsoportokat és ezen felül területi csoportokat is szervezhet,

nemzetközi kapcsolatokat épít ki,

- részt vesz a Fizikai Szemle szerkesztésében,

- javaslatokat dolgoz ki szakmai kérdésekben,

- konferenciákat, iskolákat, szakmai továbbképző tanfolyamokat szervez,

- szakmai kiadványokat szerkeszt és ad ki,

- honlapot üzemeltet

Feladatai megoldása érdekében

- pályázatokat hirdet és pályadíjat tűz ki,

- emlékérmet alapíthat (Nagy János Emlékérem, MBFT Érem),

- kitüntetésekre tehet javaslatot (Ernst Jenő Emlékérem, Ernst Jenő díj, Ernst Jenő
pályadíj),

- kapcsolatot létesít és együttműködik a célkitűzéseit támogató külföldi szakmai egyesületekkel, biztosítja azok rendezvényein a hazai eredmények ismertetését, valamint a külföldi szakmai egyesületek képviselőinek szakmai kapcsolatát a hazai szakemberekkel,

- együttműködik az MTA illetékes osztályaival, valamint más szakmai szervezetekkel.

(3) A Társaság közhasznú szolgáltatását minden érdeklődő igénybe veheti.

(4) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azokat nem támogatja és tőlük támogatást nem fogad el; országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

(5) A Társaság rendezvényei:

a) Előadások, tudományos beszámolók, vitaestek, szakmai bemutatók.

b) Klubdélutánok, szekcióülések, a biofizika egyes ágaiban elért eredmények
ismertetése, illetve megbeszélése céljából.

c) Kongresszusok hazai és külföldi résztvevőkkel a legjelentősebb új eredmények
megbeszélésére, valamint a munkaterületen dolgozó tagtársak kapcsolatának
elősegítése.

3.§

A Társaság vagy annak egyes, meghatározott önállósággal rendelkező részei (pl. szekciói) az idevonatkozó érvényes rendelkezések (ideértve a nemzetközi szakmai szervezetek előírásait is) figyelembe vételével tagjai lehetnek nemzetközi szakmai, tudományos szervezeteknek.

III.
A TÁRSASÁG TAGJAI ÉS TEVÉKENYSÉGÜK

4.§

(1) Rendes tagok. Olyan, a biofizikának, illetve határterületeinek művelésében tevékenyen résztvevő szakemberek, akiket a Társaság tagjai körébe felvesz.

A tagságra jelentkezőnek a Társaság két tagjának ajánlásával jelentkezési lapot kell benyújtania, s ezen meg kell jelölnie azt is, hogy a Társaság melyik tudományterülettel foglalkozó részében (szekciójában) kíván tevékenykedni. Rendes taggá csak olyan személy válhat, aki elfogadja a Társaság céljait és az Alapszabályban leírt kötelezettségek teljesítését vállalja.

Tagfelvételek kérdésében a Küldöttközgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Az új tagok névsorát rövid tájékoztató információval, az ajánlók és a szekció megjelölésével a legközelebbi tájékoztatóban közzé kell tenni.

I. Jogai:

a) Részt vehet a Küldöttközgyűlésen és véleményt nyilváníthat bármilyen, a
Társaságot érintő kérdésben.

b) Szavazati jog és - ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz – a Társaság
tisztségére választhatóság joga.

c) Javaslattétel és bírálat a Társaság működésével kapcsolatban annak bármely szervét
illetően.

d) A Társaság tudományos rendezvényein való részvétel.

e) A Társaság által nyújtott kedvezményekben való részesedés.

f) A Társaság támogatásának igénybevétele a társasági célok megvalósítását szolgáló
tevékenységben.

II. Kötelességei:

a) A Társaság Alapszabályzatában foglalt kötelezettségek betartása.

b) A Társaság határozatainak végrehajtása.

c) A Társaság céljainak támogatása.

d) A tagdíj fizetése.

A Társaság által nyújtott támogatást és kedvezményeket csak azok vehetik igénybe, akiknek nincs tagdíjhátraléka. Ez a korlátozás nem érinti a közhasznú szolgáltatásokat.

A tagsági jogok nem átruházhatók és nem örökölhetők.

(2) Tiszteletbeli tagok. A Társaság tiszteletbeli tagjai olyan hazai vagy külföldi állampolgárok lehetnek, akik a Társaság célja szerinti területen vagy ahhoz kapcsolódó területen folytatnak tevékenységet. Az Elnökség egyszerű többségének ajánlása alapján megválasztásuk a Küldöttközgyűlés hatásköre. A Társaság tiszteletbeli tagjai tagdíjat nem fizetnek. A tiszteletbeli tagoknak csak tanácskozási joguk van, szavazati joggal nem rendelkeznek, tisztségekre nem választhatók.

(3) Pártoló jogi tagok. Olyan jogi személyek, akik a biofizika hazai előbbre vitele céljából csatlakozni kívánnak a Társasághoz, és akiket az Elnökség pártoló tagnak felvesz. A pártoló tag vagyoni hozzájárulással vesz részt a Társaság munkájában. A pártoló tagoknak csak tanácskozási joguk van, szavazati joggal nem rendelkeznek.

A pártoló tag

a) véleményt nyilváníthat társasági ügyekben, és javaslatot tehet társasági rendezvények szervezésére.

b) igényelheti a Társaság támogatását és segítségét tudományos-műszaki problémái
megoldásához, szakemberei továbbképzéséhez.

A tagsági jogviszony megszűnése

5.§

A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;

A tag tagsági jogviszonyát a Társasághoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Az egyesület általi felmondáshoz indokolás szükséges. A felmondási idő 30 nap. Ha a felmondási idő alatt a tag a felmondás okát megszünteti, a felmondás hatályát veszti. A Társaság nevében hozott törlési határozata alapján elveszíti tagsági viszonyát az a tag, aki két éves, vagy annál nagyobb tagdíj hátralékát ismételt írásbeli felszólításra sem rendezi. Az ismételt írásbeli felszólításban utalni kell arra, hogy a nem teljesítés a tagsági jogviszony automatikus megszűnését jelenti.

Törölt tag újra belépésénél a tagfelvételnél szokásos eljárást kell követni.

Kizárási eljárás

A tagnak jogszabályt, a Társaság Alapszabályát vagy a Küldöttközgyűlés határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén a Küldöttközgyűlés – bármely tag, vagy a Társaság bármely szervezete kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárás lefolytatását rendeli el. Az eljárást az Egyesület részéről Társaság Elnöksége által ideiglenesen létrehozott három tagú bizottság folytatja le. A vizsgálat során az eljárás alá vont tagot az eljárás megindításáról írásban értesíteni kell és a bizottságnak meg kell hallgatnia a terhére rótt cselekménnyel kapcsolatban. Tisztázni kell az eljárás alá vont személy védekezését. Ezen bizottság javaslata alapján az Elnökség – kétharmados szótöbbséggel - határozatot hoz. Az indokolással ellátott eljárást lezáró határozatról az érintettet ajánlott-tértivevényes levélben kell értesíteni. A kizárási határozat ellen a kizárt tag a Küldöttközgyűléshez fellebbezéssel élhet, az értesítéstől számított 15 napon belül, melynek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Kizárt tag újrafelvételét a Küldöttközgyűlés engedélyezheti

A tiszteletbeli tagság megszűnik, ha a Küldöttközgyűlés a tagság megszüntetését határozza el.

IV.
A TÁRSASÁG VEZETŐ ÉS ELLENŐRZŐ SZERVEI

6.§

A Társaság legfőbb döntést hozó szerve a Küldöttközgyűlés

A Küldöttközgyűlés

7.§

(1) A Küldöttközgyűlés a Társaságot érintő minden kérdésben döntési joggal rendelkezik.

(2) A Küldöttközgyűlés hatásköre:

a) háromnegyedes szótöbbséggel megállapítja, - szükség esetén - módosítja a

Társaság Alapszabályát;

b) megvitatja a Társaságnak a legutóbbi küldöttközgyűlés óta végzett munkáját és
meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait, elfogadja az éves költségvetést;

c) négyévenként újraválasztja az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjait.

d) háromnegyedes szótöbbséggel határoz a Társaság feloszlása, szétválása más egyesületekkel való egyesülése, illetve - amennyiben tudományos egyesületi szövetségbe tartozik abból való kilépés ügyében;

e) a megválasztott tisztségviselőket - egyenként is - rendkívüli Küldöttközgyűlés
hívhatja vissza, amennyiben az Alapszabály bármely szakaszát bizonyítottan
megszegték, társasági taghoz nem méltó magatartást, vagy tevékenységet
folytattak;

f) dönt mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály a
Küldöttközgyűlés hatáskörébe utal és minden más, az Alapszabályban meg nem
határozott ügyben;

g) jóváhagyja a Társaság éves beszámolóját, az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentést, valamint közhasznúsági jelentését;

h) megvizsgálja a Társaság tagjainak esetleges előterjesztéseit, javaslatait, panaszait,
elnökségi határozatok elleni fellebbezéseit;

i) vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Társasággal munkaviszonyban áll;

j) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása amelyet a Társaság a saját tagjával, vezető tisztségviselőjével a Felügyelő Bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt;

k) jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről szóló döntés;

l) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

m) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának

megállapítása.

A Társaság céljának módosításához és a Társaság megszűnéséről szóló küldöttközgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező összes tag háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, míg egyéb háromnegyedes szótöbbségű döntést igénylő esetben a jelen lévő /szavazó/ tagok ilyen minősített szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(3) Alapszabály-módosítás:

Alapszabály-módosítást csak a Társaság tagja vagy Elnöksége kezdeményezhet. Az írásos módosítási javaslatot, annak indokolásával együtt a Társaság főtitkárához kell eljuttatni. Nem lehet szavazásra bocsátani olyan javaslatokat, ami a közhasznúságot befolyásolja, vagy törvénybe ütközik. A főtitkár a Küldöttközgyűlés előtt legalább 45 nappal érkezett javaslatokat az évi rendes Küldöttközgyűlés napirendjére tűzi és a küldötteknek a meghívóval együtt postázza. A javaslat elfogadásához a Küldöttközgyűlés háromnegyedes szavazatarányú jóváhagyása szükséges.

A Küldöttközgyűlés előkészítése

8.§

(1) A Küldöttközgyűlés összehívásának rendje:

a) A tisztújító Küldöttközgyűlést négyévenként össze kell hívni. A közbeeső években
évzáró Küldöttközgyűlést kell tartani.

b) Ha a tagok egy tizede, vagy az Elnökség fele – az ok és cél megjelölésével -
kezdeményezi, rendkívüli Küldöttközgyűlést kell összehívni.

c) Kötelező a küldöttközgyűlés összehívása, ha

- a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

- a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor

teljesíteni;

- a Társaság céljainak elérése veszélybe került.

(2) A Küldöttközgyűlés helyét, idejét, valamint napirendjét az elnök és a főtitkár a kitűzött időpont előtt legalább 30 nappal írásban közzéteszi.

A közzététel módja:

- postai úton vagy a tag által erre a célra megadott e-mail címre.

A közzététel tartalmát a Ptk 3:17 § (2) bek. határozza meg.

A Küldöttközgyűlést megelőző 15 napig a küldöttek és a Társaság szervei jogosultak a a gyűlés összehívójától a napirend kiegészítését kérni a kiegészítés indokolásával. Ebben a kérdésben a gyűlés összehívója dönt. Ha nem dönt, vagy a kérést elutasítja, akkor a Küldöttközgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Az évi rendes Küldöttközgyűlést április 1. és május 31. között kell megtartani.

(3) A Küldöttközgyűlés mindenki számára nyilvános, de szavazati joggal csak a küldöttek rendelkeznek.

(4) Küldöttek az egyes szakterületek (szekciók) erre választott tagjai. A választható küldöttek számát a szekciók létszáma határozza meg: minden megkezdett 10 tag után 1 fő küldött választható. A küldöttek mandátuma a következő tisztújító Küldöttközgyűlést megelőző küldöttválasztásig érvényes.

(5) Tisztújító Küldöttközgyűlésre a jelölőlistát az Elnökség által előzetesen megbízott jelölőbizottság állítja össze. A jelölőbizottságban a szekciókat egy-egy tag képviseli. A jelölőlistát a jelölőbizottság vezetője terjeszti elő, de az a Küldöttközgyűlésen nyílt szavazással egyszerű szótöbbséget kapott jelöltekkel korlátlanul kiegészíthető.

Határozathozatal, határozatképesség

9.§

(1) A Küldöttközgyűlés határozatait – általában - egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás személyi kérdésekben és a tisztújításkor titkos. A titkos szavazástól el lehet tekinteni, ha a jelölésnél az egyhangúság megállapítható. A jelenlévő küldöttek 20%-ának egyetértésével az írásban meghatározott ügyben titkos szavazást kell elrendelni. Szavazategyenlőségnél meg kell ismételni a szavazást.

(2) A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele jelen van.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A Küldöttközgyűlésre szóló írásos meghívóban fel kell tüntetni a határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi pontok megtárgyalására 30 napon belül ismételten összehívott Küldöttközgyűlés idejét és helyét, valamint a távolmaradás jogkövetkezményéről (különösen a megismételt Küldöttközgyűlés határozatképességéről) szóló tájékoztatást.

A határozatképtelenség miatt újra összehívott Küldöttközgyűlés határozatképességéhez a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 25 %-ának részvétele szükséges. Tag kizárásáról, a Társaság más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról vagy a Társaság feloszlásáról csak akkor határozhat, ha azon a küldöttek több mint a fele részt vesz.

A Küldöttközgyűlés rendje

10.§

(1) A Küldöttközgyűlést a Társaság elnöke, vagy - akadályoztatása esetén - előzetesen megbízott alelnöke /levezető elnök/vezeti. A levezető elnök tesz javaslatot a szavazatszámlálók, és a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítők megválasztására. A napirendhez a Küldöttközgyűlés bármely résztvevője hozzászólhat.

(2) A tisztújítás levezetése a jelölőbizottság elnökének a feladata.

(3) A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen másfajta előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott jelen alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás.

(4) A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá, s tartalmazza a jelenlévők névsorát is. A jegyzőkönyv a Társaság titkárságán betekintésre mindenkinek rendelkezésére áll. Határozatait a határozatok tárában közzé kell tenni.

Tisztújítás

11.§

(1) A négyévenként összehívott tisztújító Küldöttközgyűlés feladata - az évenkénti Küldöttközgyűlés programján túlmenően - a jelölőbizottság vezetője által előterjesztett javaslat alapján a Társaság elnökének, két alelnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének, a Gazdasági Bizottság elnökének, az Ellenőrző Bizottság vezetőjének és két tagjának, valamint az Elnökség tagjainak megválasztása vagy újraválasztása titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A jelölőlista összeállításánál biztosítani kell, hogy a választás lehetőleg többes jelölés alapján történhessen, és hogy a jelöltek legalább 20%-a olyanok közül kerüljön ki, akik az előző periódusban választott tisztséget nem viseltek. A tisztségviselők megbízatása 4 évre szól. Elnöki, alelnöki, főtitkári és főtitkár-helyettesi tisztségre az választható, aki az előző ciklusban aktívan tevékenykedett és lehetőleg az Elnökség tagja volt. Ugyanaz a tisztség közvetlenül egymás után legfeljebb két periódusban tölthető be. Az elnök mandátumának lejárta után közvetlenül alelnöknek nem választható.

A fenti tisztségviselők, illetve erre jelöltek kötelesek valamennyi közhasznú szervezetet tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek-e.

Az elnökségi tagság megszűnése:

a) a tisztségről való lemondással

- a lemondást az elnökségi ülésen kell bejelenteni és jegyzőkönyvben rögzíteni vagy

- a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni.

b) visszahívással – az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha ezzel egyidejűleg
az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell dönteni.

c) határozott időre választott Elnökség esetén a határozott idő lejártával.

Ha a tagság a lejárati idő előtt megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól. Rendkívüli tisztújító Küldöttközgyűlést kell összehívni, ha a tisztségviselők, az Elnökség vagy az Ellenőrző Bizottság létszámában bekövetkező változások ezt indokolják.

(2) Kimagasló tudományos és társasági tevékenység elismeréseként a tisztújító Küldöttközgyűlés a jelölőbizottság javaslatára, titkos szavazással tiszteletbeli elnököt (elnököket) és elnökségi tanácsadó tagot (tagokat) választhat, akiknek a jogai és kötelességei a tiszteletbeli tagokéval azonosak.

Ezek a tisztségek határozatlan időre szólnak.

Ülés tartása nélküli határozathozatal

Az éves rendes /tisztújító/ Küldöttközgyűlés, továbbá a Küldöttközgyűlés Ptk 3:81.§ /1/ bek. szerinti kötelező összehívása esetének kivételével ülés tartása nélküli határozathozatal is hozható.

Ebben az esetben az ilyen határozathozatalt a Levezető elnök a határozat tervezetének a küldöttek részére való megküldésével kezdeményezi. A küldötteknek a tervezet kézhezvételétől számított nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy a szavazatukat megküldjék a levezető elnöknek címezve. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha a címzettek legalább annyi szavazatot visszaküldenek, mint amennyi szavazati jogot képviselő küldött jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha valamennyi szavazásra jogosult szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésétől számított három napon belül a Levezető elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a szavazásra jogosultakkal. A határozathozatal napja a szavazás utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Ha bármelyik szavazásra jogosult a szavazati jogának gyakorlásakor az ülés megtartását kívánja a küldöttközgyűlést össze kell hívni.

Szavazni csak személyesen lehet. A szavazásra jogosult felel azért, hogy a személyes szavazása biztosítva legyen és kizárja az esetleges visszaélést. Postai úton történő szavazásnál a szavazólapot aláírással kell ellátni és legalább ajánlott küldeményként kell postára adni, vagy küldönccel elküldeni.

E-mail útján történő szavazásnál a szavazásra jogosultak regisztrált e-mail címükről küldött üzenetben vagy az MBFT honlapján kialakított felületen adhatják le szavazatukat . Levezető elnök kérheti az aláírt szavazó lap szkennelve való visszaküldését.

Elnökség

12.§

A Társaság vezető szerve a 25 tagú Elnökség, melynek tagjai 6 fő tisztségviselő (elnök, két alelnök, főtitkár, főtitkárhelyettes, a Gazdasági Bizottság elnöke), 10 fő választott elnökségi tag, valamint a 9 szekció választott vezetője. Az Elnökség tagjai a Társaság vezető tisztségviselői, akik felelős személyek.

Az Elnökség feladatai

(1) Két Küldöttközgyűlés között a Társaság minden ügyének intézése, kivéve, amit az Alapszabály kizárólagosan a Küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.

(2) Minden évben jóváhagyja a Társaság közhasznúsági jelentését és azt a Küldöttközgyűlés elé terjeszti elfogadásra.

(3) Köteles gondoskodni a testületi szervek döntéseinek nyilvántartásáról oly módon, hogy a döntés tartalma, időpontja, hatálya illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.

(4) Köteles gondoskodni arról, hogy a testületi szervek döntéseit az érintettek írásos formában megkapják ill. hogy a döntések nyilvánosságra kerüljenek (pl. internet honlapon).

(5) A Társaság működésével kapcsolatosan felvilágosítást ad és biztosítja a vonatkozó iratokba való betekintés. A felvilágosítás adás és a betekintés lehetővé tétele titoktartási nyilatkozathoz köthető. Megtagadható a betekintés, vagy nyilatkozat adás, ha ez bárki személyiségi jogát, vagy a Társaság üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem teszi meg a titoktartási nyilatkozatot.

(6) A Társaság működésének és szolgáltatási igénybevételének módját és beszámolóit internetes honlapján hozza nyilvánosságra.

(7) Elnökségi ülés szükség szerint, de legalább évente kétszer hívandó össze. Össze kell hívni, ha azt az Elnökség tagjainak fele kéri. Az Elnökség tagjain kívül az ülésekre meghívást kapnak: a volt elnökök, a tiszteletbeli elnökök, az elnökségi tanácsadó tagok, a Felügyelő Bizottság vezetője, a munkacsoport vezetők, a tiszteletbeli tagok, valamint a jogi személy tagok és a Titkárság képviselője. Esetenként meghívhatók a tárgyalt témában érdekelt rendes tagok.

Az elnökségi ülés helyét, idejét és tárgysorozatát köteles a főtitkár a kitűzött időpont előtt 1 héttel közzétenni. Az elnökségi ülést igazolható módon írásban postai úton vagy e-mailen kell összehívni. Az Elnökség ülései nyilvánosak, de szavazati joggal csak az elnökségi tagok rendelkeznek. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

(8) Kisebb jelentőségű ügyekben az MBFT elnöke elektronikus szavazást kezdeményezhet, mely esetben az MBFT Elnökség tagjai a regisztrált e-mail címükről küldött üzenetben vagy az MBFT honlapján kialakított felületen adhatják le szavazatukat a szavazás meghirdetésekor megadott időpontig. A szavazás lezárásának ideje nem lehet korábbi a meghirdetést követő hetedik naptári nap éjfélnél. Az elektronikus szavazás akkor érvényes, ha az MBFT Elnökség tagjainak több mint 50%-a leadja szavazatát. Amennyiben az MBFT Elnökség bármelyik tagja az adott kérdést elektronikus szavazásra alkalmatlannak tartja és ezt az álláspontját jelzi az MBFT elnökének a szavazás lezárulta előtt, akkor az elektronikus szavazás az adott kérdésben érvénytelen. Ilyen esetekben a következő MBFT elnökségi ülésen kötelező napirendi pontként kell szavazni az adott kérdésről.

(9) Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, személy aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója a határozat alapján,

a) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen másfajta előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt;

Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve A Társaság által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott jelen alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás.

(10) Vezető tisztségviselővé az választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti. Ha utólag áll elő összeférhetetlenségi ok, akkor köteles lemondani.

(11) Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv a Társaság titkárságán betekintésre mindenkinek rendelkezésére áll. Az elnökség döntéseiről határozatot hoz, melyet a határozatok tárában közzé kell tenni.

Elnök, alelnökök

13.§

Az elnök önállóan jogosult a Társaságot, mint jogi személyt képviselni, számára jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni. Egyszemélyi vezetőként felel a Társaság szakmai tevékenységéért és gazdasági ügyeiért. Vezeti az elnökségi üléseket, feladata a Küldöttközgyűlés összehívása. A Társaságot érintő kérdésekben annak tagjaira vonatkozó felelősségre vonást kezdeményezhet. Az alelnökök az elnök munkáját segítik.

Az elnök képviseleti és aláírási joga önálló a hiteles aláírási címpéldány szerint.

Akadályoztatása esetén az elnök helyettese elnöklési feladatában a felkért alelnök, egyéb ügyekben a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes.

Tiszteletbeli elnök, elnökségi tanácsadó tag

14. §

A Társaság tiszteletbeli elnöke lehet az a magyar állampolgár, aki munkásságával elismerést és tekintélyt vívott ki maga és a biofizika tudománya számára a többi tudomány és azok művelői között. Az Elnökség tanácsadó tagja lehet, aki sok éven át az Elnökség tagjaként vagy tisztségviselőként jelentősen segítette a Társaságot céljainak megvalósításában.

Főtitkár, főtitkárhelyettes

15.§

A főtitkár képviseleti és aláírási joga önálló. Vezeti a Társaság adminisztratív apparátusát, biztosítja a küldöttközgyűlési és elnökségi határozatok folyamatos végrehajtását. Összeállítja a Társaság ügyrendjét, összehangolja a vezető tisztségviselők feladatait. Javaslatot tesz a Küldöttközgyűlések és elnökségi ülések időpontjára és napirendjére. Gondoskodik az ezek lebonyolításában közreműködő tagok felkéréséről. Gondozza a Társaság által kiírt pályázatokat. Felelős a Társaság anyagi erőinek tervszerű felhasználásáért. Rendszeresen elkészíti a társasági tájékoztató leveleket/füzeteket és irányítja az időszakosan megjelenő "MBFT Értesítő" elkészítési munkálatait. Munkáját a főtitkárhelyettes segíti, aki a főtitkár akadályoztatása esetén helyettesíti őt.

16. §

A Társaság nevében az elnök és a főtitkár – külön-külön - önállóan jogosult aláírni a hiteles aláírási címpéldány szerint.

Az elnök megbízása alapján a Társaság nevében a két alelnök együttesen, vagy egy alelnök és a főtitkárhelyettes együttesen jogosultak aláírni.

Az elnök és a főtitkár együttes rendelkezéssel engedélyt adhat a bankszámla önálló elektronikus felhasználásához.

Felügyelő Bizottság

17. §

(1) A Küldöttközgyűlés négyéves időtartamra választja meg a Felügyelő Bizottság vezetőjét és két tagját. Csak nagykorú, cselekvőképes személy választható Nem lehet a Felügyelő Bizottság vezetője vagy tagja az a személy, aki, illetőleg akinek a hozzátartozója

a) az Elnökség tagja,

b) a Társasággal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb
jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha
jogszabály másképpen nem rendelkezik,

c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető szolgáltatásokat és ami tagként az Alapszabály szerint megilleti.

A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg

(2) A Felügyelő Bizottság feladatai:

Fő feladata: a Társaság működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek keretében többek között:

a) figyelemmel kíséri a Társaság Alapszabály szerinti működését, a jóváhagyott
munkatervet, valamint a Társaság vezető szervei határozatainak végrehajtását;

b) ellenőrzi az évi költségvetés összeállítását, valamint a Társaság költségvetésének
megtartását, elsősorban a rendelkezésre álló anyagi eszközök rendeltetésszerű
felhasználása szempontjából;

c) és mindaz, amit a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv) előír.

A Felügyelő Bizottság vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság

(3) Üléseit igény szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Bizottság akkor határozatképes, ha azon a Bizottság mindhárom tagja jelen van.

(4) A Felügyelő Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján :

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

(5) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jelenlévők aláírnak. A jegyzőkönyv a Társaság titkárságán betekintésre mindenkinek rendelkezésére áll. A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített állásfoglalást kell készíteni, amit közzé kell tenni a Társaság honlapján.

(6) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosultságának megfelelően a Küldöttközgyűlést, vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(7) A megkeresett szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Küldöttközgyűlés, vagy az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(8) A Felügyelő Bizottság működéséről évente legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az Elnökségnek. Az évzáró Küldöttközgyűlésen, illetve a négyévenként tartandó tisztújító Küldöttközgyűlésen beszámol a Társaság Alapszabály szerinti működéséről és a pénzgazdálkodásról.

V.
SZEKCIÓK, MUNKACSOPORTOK

18.§

A biofizika és az egyéb határterületi tudományok egyes területeinek fokozott fejlődése érdekében a Társaság tagjainak kezdeményezésére és az Elnökség előzetes jóváhagyásával a Társaság keretein belül szakmai-szervezeti egységek (összefoglalóan szekciók) alakulhatnak, amelyek tevékenységüket a Társaság szervezeti egységeként az Elnökség felügyelete alatt önállóan szervezik. Elnevezés tekintetében az egyes szakterületek képviselői a nemzetközi gyakorlat szerint járhatnak el. A magyar elnevezésnek a Magyar Biofizikai Társaságra legalább rövidített formában (MBFT) utalni kell. A működő szekciók magyar és angol elnevezésének jegyzéke az Alapszabály melléklete (lásd 1/ számú melléklet).

Tevékenységük javítására saját szekció-alapszabályt alakíthatnak ki. Az egyes szekciók alapszabálya nem lehet ellentétben a Társaság alapszabályával, de figyelembe veszi a nemzetközi szakmai szervezet tagságához szükséges követelményeket. Az egyes szekcióknak a tagságuk által elfogadott alapszabályukat és tagnévsorukat írásban meg kell küldeniük a Társaság elnökségének. A Társaság elnöksége ezt abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az nincsen-e ellentmondásban a MBFT Alapszabályával. Ellentmondás esetén az érintett pontok vonatkozásában az Elnökség vétót emel. Az elbírálásnak írásban, a benyújtás utáni első elnökségi ülést követően 30 napon belül meg kell történnie. A szekciók minimális létszáma 15 fő. Szekció tagja csak a Társaság tagja lehet. A szekciók a tisztújító küldöttközgyűlésekhez kapcsolódóan vezetőséget és küldötteket választanak titkos szavazással. Javaslatot tesznek a tisztújító Küldöttközgyűlés elé kerülő jelölőlista összeállítására.

A szekciók munkáját a szekció elnöke és titkára irányítja. Nemzetközi szervezetük előírása szerint egyéb tisztségviselőik is lehetnek. Ezek feladatát és választásának módját saját szekció-alapszabályuk szabályozza. A szekció saját szabályzata szerint bizottságokat vagy munkabizottságokat alakíthat. Az egyes szekciók a tagságukkal kapcsolatos követelményeknél a végzettséget és a szakképesítést is figyelembe vehetik.

Tag átlépése más szekcióba. A tagnak az új szekciótól írásban kell kérnie a felvételét, jelezve azt, hogy jelenleg melyik szekciónak tagja. A felvételről az új szekció saját szabályzata alapján dönt, és arról írásban értesíti a jelentkezőt. Átvétel esetén az átlépést jelzi a régi szekciónak (ahol a névsorból törlik), továbbá bejelenti az MBFT Elnökségének. Az átlépést az új belépőknél meghatározott módon kell a tagság tudomására hozni.

19. §

Szűkebb szakterület képviseletére az Elnökség előzetes hozzájárulásával munkacsoportok alakulhatnak. Munkacsoport tagja csak a Társaság tagja lehet, minimális létszámuk 8 fő. A munkacsoport vezetőjét az Elnökség bízza meg.

VI.
FÜGGETLENÍTETT TITKÁRSÁG

20.§

(1) A függetlenített titkárság a Társaság végrehajtó szerve. A Társaság ügyvezető titkárának és munkatársainak, alkalmazottainak részletes munkaköri leírását és feladatait az MBFT Alapszabálya alapján a Társaság Elnöksége határozza meg.

(2) A Társaság függetlenített munkatársa(i) és alkalmazottja(i) ellátja(k) a Társaságot vezető szervek határozatainak végrehajtásával kapcsolatos szervező és adminisztratív munkát. A függetlenített munkatárs(ak) végzik a levelezést, az ülések, értekezletek, a rendezvények technikai előkészítését és lebonyolítását, a kiadványok továbbítását, az irattár kezelését, a gazdasági-pénzügyi ügyeinek intézését és a leltár vezetését.

(3) A függetlenített munkatárs(ak) tevékenység(ük)ért a Társaság főtitkárának felelős(ek).

VII.
A TÁRSASÁG BEVÉTELEI ÉS GAZDÁLKODÁSA

21. §

(1) A Társaság bevételeit:

- az egyéni, továbbá a jogi személy tagok által fizetett tagdíjak és működési
hozzájárulások,

- a Társaság rendezvényeire a tagok, és egyéb szervek által befizetett hozzájárulás,

- az állami támogatás és

- egyéb bevételek

képezik.

(2) A Társaság minden tagja tagdíj fizetésére kötelezett. A tagdíj éves mértékét a Küldöttközgyűlés határozza meg. A tagdíjfizetés határideje tárgyév június 1. A pártoló tagok hozzájárulása egyedi, írásbeli kötelezettségvállalás alapján rögzített.

(3) A Társaság éves pénzügyi terv szerint működik, amelyet az Elnökség javaslatára a Küldöttközgyűlés tárgyal meg. Az éves pénzügyi tervben jóváhagyott összeg rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért a Társaság főtitkára a felelős.

(4) A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

(5) Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Befektetéseket csak a Küldöttközgyűlés által elfogadott „Befektetési szabályzat” alapján eszközölhet.

(6) A Társaság a mindenkor érvényes számviteli törvény szerint gazdálkodik figyelembe véve a 224/2000 (XII.19) Korm. rendelet a Számviteli Törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai előírásait.

(7) A Társaság működését érintő gazdasági ügyekben a Társaság elnöksége útmutatásainak megfelelően kell eljárni.

(8) A Társaság ingó és ingatlan vagyona felett a Küldöttközgyűlés rendelkezik.

A Társaság tagjainak tájékoztatása

22.§

(1) Az egyes tudományos rendezvényekre, összejövetelekre a Titkárság nyomtatott vagy elektronikus formában egyedi meghívókat küld a Társaság, illetve az érintett szekció tagjainak.

(2) Minden tag évente egyszer nyomtatott vagy elektronikus formában kézhez kap egy, a főtitkár szerkesztésében készülő, aktuális társasági információkat közlő levelet/füzetet.

(3) Az Elnökség esetenkénti döntése alapján az eltelt időszak eseményeit összefoglaló, a Társaság munkáját dokumentáló "Értesítő" jelenik meg.

23.§

(1) A Társaság felügyeletét a nyilvántartó bíróság, a Budapest Környéki Törvényszék /korábban Fővárosi Bíróság/ látja el. A Társaság a Fővárosi Bíróságnál 1989. október 5.-i dátummal 388. sorszám alatt került bejegyzésre.

(2) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, különösen a jogi személy általános szabályairól szóló rendelkezései, továbbá Egyesületről szóló rendelkezései valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók. Ezek keretében a Küldöttközgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

24.§

A korábbi Alapszabály rendelkezései a 2019. november 28-i Küldöttközgyűlésen elfogadott módosítások szerint az 1.§ és 16.§-ban módosultak.

Jelen – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - Alapszabály megfelel a korábbi Alapszabály és a módosítások egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegének.

Budapest, 2019. november 29.

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Dr. Mátyus László

elnök

AZ ALAPSZABÁLY 1. SZ. MELLÉKLETE
A MBFT SZEKCIÓI ÉS MUNKACSOPORTJAI

Szekciók magyar neve:	Alakult:	Angol neve:
Agrár és Élelmiszerfizikai Szekció	1987	Section of Agro- and Food-Physics
Fotobiológiai Szekció	1987	Section of Photobiology
Ioncsatorna Szekció	1995	Ion Channel Section
Membrán Szekció	1983	Membrane Section
Molekuláris Biofizikai Szekció	1995	Molecular Biophysics Section
Orvosi-Biológiai Ultrahang Szekció	1972	Biomedical Ultrasound Section
Radioökológiai Szekció	1992	Section of Radioecology
Sejtanalitikai Szekció	1995	Cell Analysis Section
Sugárbiológiai Szekció	1973	Section of Radiobiology