Összes szerző

Rinyu László

az alábbi absztraktok szerzői között szerepel:

Csige István
CO2 és radon gázok bőrön keresztüli felvétele mofettákban

Aug 29 - csütörtök

12:15 – 12:30

Orvosi biofizika és sugárbiológia

E43

CO2 és radon gázok bőrön keresztüli felvétele mofettákban

Csige István1,2, Futó István1, Janovics Róbert1, Molnár Mihály1, Rinyu László1, Palcsu László1, Major István1, Turi Marianna1, Sóki Erzsébet12, Molnár József1, Gyila Sándor3

1 MTA Atomki, Izotóp Klimatológia és Környezetkutató (IKER) Központ, H-4026 Debrecen, Bem tér 18/c

2 DE TTK – MTA Atomki Környezetfizikai Kihelyezett Tanszék, H-4026 Debrecen, Bem tér 18/c

3 Dr. Benedek Géza Szívkórház, RO-525200 Kovászna, M. Eminescu u. 160, Románia

A szén-dioxidos fürdőterápia hatásmechanizmusára vonatkozóan viszonylag kevés irodalmi hivatkozás található, ezek is inkább csak hipotéziseket fogalmaznak meg. A hatásmechanizmus megismerése szempontjából lényeges lenne tudni, hogy a szén-dioxid kezelésnek kitett páciensek esetén milyen mértékű a szén-dioxid gáz bőrön át felszívódott mennyisége, hogyan függ ez a kezelés körülményeitől, a páciens állapotától, stb. Jelen projekt keretében demonstrálni kívántuk, hogy az MTA Atomki Környezetanalitikai Laboratórium stabilizotóp-arány mérésére szolgáló műszerhátterének alkalmazásával alkalmas módszer kifejlesztésével választ tudunk arra a kérdésre, hogy milyen sebességgel veszi fel a szervezet a bőrön keresztül a szén-dioxid gázt. A bőrön keresztüli CO2-felvétel meghatározásának elve, hogy a bőrön keresztül bejutó CO2 gáz 13C/12C izotóparánya lényegesen különbözik a szervezetben a normális életműködés során keletkezett CO2 gáz 13C/12C izotóparányától, és a kilélegzett levegőben a bőrön keresztül bejutott CO2 mennyiségétől függően meg kell változnia a 13C/12C izotóparánynak. A mátraderecskei mofettában jelentős, 100-200 kBqm-3-es nagyságrendben található radon gáz is. A bőrön keresztüli diffúziós, és az egész szervezetre kiterjesztett biokinetikai számítások szerint, speciális körülmények között, az így felvett radon gáz is kimutatható kell, hogy legyen a kilélegzett levegőben. Az elvégzett méréseink alapján becslést tudunk adni a CO2-felvétel sebességére, illetve felső korlátot a radonfelvétel sebességére a bőrön keresztül.

Köszönetnyilvánítás

A kutatást részben az Európai Unió és Magyarország az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában a GINOP-2.3.2-15-2016-00009 azonosítószámú ‘IKER’ pályázatban, részben a TÁMOP-4.2.6-15/1-2015-000 támogatta.

Nagy László
Fotoszintetikus reakciócentrum/grafén optoelektronika

Aug 28 - szerda

13:30 – 15:30

II. Poszterszekció

P32

Fotoszintetikus reakciócentrum/grafén optoelektronika

Nagy László1, Radmila Panajotović,2 Jasna Vujin2, Tijana Tomašević-Ilić2, Ieva Bagdanavičiūtė3, Greta Urbonaitė3, Szabó Tibor1,4, Csekő Rihárd1, Váró György5 és Rinyu László4

1 Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

2 Institute of Physics, University of Belgrade, Belgrade, Serbia

3 Faculty of Natural Sciences, Vytautas Magnus University, Kaunas, Lithuania

4 MTA Atommag kutató intézet, Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium

5 MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biofizikai Intézet

Fotoáramot mértünk fotoszintetikus reakciócentrum(RC)/grafén nanohibrid rendszerek gerjesztésével. A RC-ot Rhodobacter spheroides R-26 bíborbaktériumból tisztítottuk, és „liquid exfoliation” módszerrel üveglapra, vagy SiO2/Si felületre készített grafén rétegre szárítottuk. Fénnyel való gerjesztéssel fotoáramot tudtunk mérni mindkét kísérleti elrendezésben. Az üveglapra szárított minta lehetőséget adott arra, hogy elkülönítsük egymástól a fotoáram lokális hőmérséklet változása miatt bekövetkező megváltozását (amely a gerjesztéssel szükség szerint együtt jár) a grafén és a RC közötti elektronikus kölcsönhatás miatti megváltozástól. A SiO2/Si felületre készített minta egy lehetséges FET elrendezésben lehetőséget ad arra, hogy az elektromos térerő (Si és grafén közötti gate (G)) fotoáramra (grafén rétegen áthaladó IS-D) gyakorolt hatását megmutassuk a RC jelenlétében, illetve anélkül. Ezek az eredmények hasznos információt adhatnak egy szén (grafén) alapú nagy hatékonyságú, környezetbarát biohibrid bio-fotonikus rendszer megalkotásához.

Köszönetnyilvánítás

A munka a GINOP-2.3.2.-15-2016-00009 ‘IKER’, valamint az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 “Ultragyors fizikai folyamatok atomokban, molekulákban, nanoszerkezetekben és biológiai rendszerekben” projekt támogatásával készült.

Szabó Tibor
Fotoszintetikus reakciócentrum fehérje alapú valós idejű bioszenzor

Aug 28 - szerda

13:30 – 15:30

II. Poszterszekció

P34

Fotoszintetikus reakciócentrum fehérje alapú valós idejű bioszenzor

Szabó Tibor1,2, Csekő Richárd2, Égerházi László2, Szabó Anna3, Janovics Róbert1, Túri Marianna1, Futó István1, Rinyu László1, Hernádi Klára3 és Nagy László2

1 MTA Atommag kutató intézet, Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium

2 Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

3 Szegedi Tudományegyetem, Alkalmazott és Környezeti kémiai Tanszék

Különböző dimenziójú szén alapú nanoanyagok állíthatók elő (1-3D, csövek, kötegek, filmek, szivacsok, grafén lapok), melyek elkészítési módja és tulajdonságaik az irodalomban széles körben tárgyaltak. Egyedülálló tulajdonágaiknak köszönhetően, ezek az anyagok igen ígéretesnek bizonyultak nemcsak laboratóriumi körülmények között, de akár iparban történő alkalmazásra is. A fehérje alapú bio-nanoanyagok, melyeket a „jövő anyagainak” tekintenek, forradalmi változást hozhatnak az integrált optika (pl.:optikai kapcsolók, mikroképalkotási rendszerek, szenzorok, telekommunikációs technológiák, energiatermelés) területén.

Munkánk során számos szén alapú hordozó anyagot állítottunk elő, melyek között voltak tisztán szén alapú és egyéb atomokkal (nitrogén, kén) adalékolt anyagok is. Mindemellett teszteltük a különböző fém katalizátorok hatását a CVD szintézissel előállított szén nanocsövek tulajdonságaira. A beépült heteroatomok mennyiségét radiokémiai és izotópanalitikai módszerek segítségével határoztuk meg, ezt követően összevetettük a kapott anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait. A heteroatomok szerkezetre gyakorolt hatását elektronmikroszkópiás eljárásokkal vizsgáltuk.

Az előállított hordozó anyagaink felhasználásával fehérje alapú bio-nanokompozitokat hoztunk létre. C14 tartalom meghatározásával megállapítottuk a fehérje (fotoszintetikus membránban elhelyezkedő reakciócentrum fehérje (RC)) arányát a kompozitban, így annak ismeretében az abszolút enzimaktivitás is kiszámítható.

A kialakított kompozit anyagok bioszenzorként alkalmazhatóak, herbicidek kimutatására és koncentrációjuk meghatározására alkalmasak. Ennek érdekében egy mikrofluidikai cellát terveztünk és készítettünk el 3D nyomtatásos technológia segítségével, mellyel áramlásos körülmények között valós idejű mérésekre van lehetőség.

A munka a GINOP-2.3.2.-15-2016-00009 ‘IKER’ projekt támogatásával készült.