Összes szerző

Nagy László

az alábbi absztraktok szerzői között szerepel:

Lina Fadel
Impact of agonist treatment on RXR partner selection

Aug 26 - hétfő

09:40 – 09:55

Sejtanalitika biofizikai megközelítéssel

E6

Impact of agonist treatment on RXR partner selection

Lina Fadel1, Laszlo Nagy2,3,4, György Vámosi1

1Department of Biophysics and Cell Biology, Faculty of Medicine, University of Debrecen, Debrecen, Hungary.

2Department of Biochemistry and Molecular Biology, Faculty of Medicine, University of Debrecen, Debrecen, Hungary

3UD-Genomed, Debrecen, Hungary.

4Departments of Medicine and Biological Chemistry, Johns Hopkins University School of Medicine and Johns Hopkins All Children's Hospital, St. Petersburg, FL, USA. lnagy@jhmi.edu.

Retinoid X Receptor (RXR) plays a pivotal role as a transcription regulator. It serves as an obligatory heterodimerization partner for many other nuclear receptors (NRs). Activation of RXR heterodimers exert a transcriptional activity controlling a wide variety of important biological processes such as development, differentiation, metabolism and cell death. NRs share a common structure composed of several functional domains: an N-terminal transcription activation function domain; a DNA-binding domain; a flexible hinge region domain; and a C-terminal ligand binding domain. The mechanism of activation called molecular switch is also common between these receptors. In this study we intended to understand how the promiscuous RXR molecule behaves in the presence of several potential heterodimeric partners and ligands. We hypothesized that there is a competition between RXR partners for binding to RXR and binding of a specific agonist increases the affinity of a given receptor to RXR. Our hypothesis was tested with three partners of RXR: PPARγ, RAR,VDR using nuclear translocation assay in a three-color model system. The competition was evaluated detecting changes in heterodimerization between RXR and one of its partners, NR1, in the presence of another competing partner, NR2. Therefore, NR1 was needed in a form that is distributed evenly in the cell when expressed alone and enriched in the nucleus when interacting with RXR. These conditions were fulfilled by wt. VDR and mutant forms of both PPARγ and RAR lacking their NLS. Our data revealed that RXR binds to its unliganded partners with different affinities; highest for RAR, lowest for VDR and moderate for PPARγ while specific agonist treatment tips the scale in favor of the liganded partner.

This work was undertaken to a better understanding of RXR partition between its different heterodimeric and to obtain insight into triggering specific signaling pathway in complicating cellular environments.

Nagy László
Fotoszintetikus reakciócentrum/grafén optoelektronika

Aug 28 - szerda

13:30 – 15:30

II. Poszterszekció

P32

Fotoszintetikus reakciócentrum/grafén optoelektronika

Nagy László1, Radmila Panajotović,2 Jasna Vujin2, Tijana Tomašević-Ilić2, Ieva Bagdanavičiūtė3, Greta Urbonaitė3, Szabó Tibor1,4, Csekő Rihárd1, Váró György5 és Rinyu László4

1 Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

2 Institute of Physics, University of Belgrade, Belgrade, Serbia

3 Faculty of Natural Sciences, Vytautas Magnus University, Kaunas, Lithuania

4 MTA Atommag kutató intézet, Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium

5 MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biofizikai Intézet

Fotoáramot mértünk fotoszintetikus reakciócentrum(RC)/grafén nanohibrid rendszerek gerjesztésével. A RC-ot Rhodobacter spheroides R-26 bíborbaktériumból tisztítottuk, és „liquid exfoliation” módszerrel üveglapra, vagy SiO2/Si felületre készített grafén rétegre szárítottuk. Fénnyel való gerjesztéssel fotoáramot tudtunk mérni mindkét kísérleti elrendezésben. Az üveglapra szárított minta lehetőséget adott arra, hogy elkülönítsük egymástól a fotoáram lokális hőmérséklet változása miatt bekövetkező megváltozását (amely a gerjesztéssel szükség szerint együtt jár) a grafén és a RC közötti elektronikus kölcsönhatás miatti megváltozástól. A SiO2/Si felületre készített minta egy lehetséges FET elrendezésben lehetőséget ad arra, hogy az elektromos térerő (Si és grafén közötti gate (G)) fotoáramra (grafén rétegen áthaladó IS-D) gyakorolt hatását megmutassuk a RC jelenlétében, illetve anélkül. Ezek az eredmények hasznos információt adhatnak egy szén (grafén) alapú nagy hatékonyságú, környezetbarát biohibrid bio-fotonikus rendszer megalkotásához.

Köszönetnyilvánítás

A munka a GINOP-2.3.2.-15-2016-00009 ‘IKER’, valamint az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 “Ultragyors fizikai folyamatok atomokban, molekulákban, nanoszerkezetekben és biológiai rendszerekben” projekt támogatásával készült.

Szabó Tibor
Fotoszintetikus reakciócentrum fehérje alapú valós idejű bioszenzor

Aug 28 - szerda

13:30 – 15:30

II. Poszterszekció

P34

Fotoszintetikus reakciócentrum fehérje alapú valós idejű bioszenzor

Szabó Tibor1,2, Csekő Richárd2, Égerházi László2, Szabó Anna3, Janovics Róbert1, Túri Marianna1, Futó István1, Rinyu László1, Hernádi Klára3 és Nagy László2

1 MTA Atommag kutató intézet, Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium

2 Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

3 Szegedi Tudományegyetem, Alkalmazott és Környezeti kémiai Tanszék

Különböző dimenziójú szén alapú nanoanyagok állíthatók elő (1-3D, csövek, kötegek, filmek, szivacsok, grafén lapok), melyek elkészítési módja és tulajdonságaik az irodalomban széles körben tárgyaltak. Egyedülálló tulajdonágaiknak köszönhetően, ezek az anyagok igen ígéretesnek bizonyultak nemcsak laboratóriumi körülmények között, de akár iparban történő alkalmazásra is. A fehérje alapú bio-nanoanyagok, melyeket a „jövő anyagainak” tekintenek, forradalmi változást hozhatnak az integrált optika (pl.:optikai kapcsolók, mikroképalkotási rendszerek, szenzorok, telekommunikációs technológiák, energiatermelés) területén.

Munkánk során számos szén alapú hordozó anyagot állítottunk elő, melyek között voltak tisztán szén alapú és egyéb atomokkal (nitrogén, kén) adalékolt anyagok is. Mindemellett teszteltük a különböző fém katalizátorok hatását a CVD szintézissel előállított szén nanocsövek tulajdonságaira. A beépült heteroatomok mennyiségét radiokémiai és izotópanalitikai módszerek segítségével határoztuk meg, ezt követően összevetettük a kapott anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait. A heteroatomok szerkezetre gyakorolt hatását elektronmikroszkópiás eljárásokkal vizsgáltuk.

Az előállított hordozó anyagaink felhasználásával fehérje alapú bio-nanokompozitokat hoztunk létre. C14 tartalom meghatározásával megállapítottuk a fehérje (fotoszintetikus membránban elhelyezkedő reakciócentrum fehérje (RC)) arányát a kompozitban, így annak ismeretében az abszolút enzimaktivitás is kiszámítható.

A kialakított kompozit anyagok bioszenzorként alkalmazhatóak, herbicidek kimutatására és koncentrációjuk meghatározására alkalmasak. Ennek érdekében egy mikrofluidikai cellát terveztünk és készítettünk el 3D nyomtatásos technológia segítségével, mellyel áramlásos körülmények között valós idejű mérésekre van lehetőség.

A munka a GINOP-2.3.2.-15-2016-00009 ‘IKER’ projekt támogatásával készült.