Összes szerző


Kis Enikő

az alábbi absztraktok szerzői között szerepel:

Kis Dávid
Extracelluláris vezikulák szerepe rövid és hosszútávon a sugárzás szomszédsági hatásában

Aug 29 - csütörtök

12:00 – 12:15

Orvosi biofizika és sugárbiológia

E42

Extracelluláris vezikulák szerepe rövid és hosszútávon a sugárzás szomszédsági hatásában

Kis Dávid, Persa Eszter, Szatmári Tünde, Sándor Nikolett, Hargitai Rita, Kis Enikő, Sáfrány Géza, Lumniczky Katalin

Nemzeti Népegészségügyi Központ, Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály, Sugárorvostani Osztály

Szomszédsági (bystander) sugárhatásnak nevezzük, ha olyan sejtekben is megnyilvánul sugárhatás, amelyeket közvetlen sugárzás nem ért. Az utóbbi években több in vitro kutatás is tudományosan bizonyította, hogy ez a hatás a sejtek közötti kommunikáció révén valósul meg. Azonban az erre irányuló komplexebb in vivo kutatások még hiányosak. Az extracelluláris vezikulák (EVk) olyan membránnal határolt struktúrák, amelyeknek a komplex tartalma (RNS, fehérje, lipid, DNS) alkalmassá teszi őket a sejtek közötti kommunikációra.

Kísérletünkben 9-12 hetes hím C57Bl/6 egereket egésztest besugárzás alá vetettünk 0; 0.1Gy; 0.25Gy és 2Gy dózisokkal. Az állatok csontvelőjét, lábcsontjait, lépét és máját az expozíciót követően 4 vagy 24 órával vagy 3 hónappal később vizsgáltuk. A csontvelőből EVt izoláltunk, melyeket analizáltunk és nem besugarazott, egészséges állatok farokvénájába oltottuk. Őket nevezzük bystander állatoknak. A bystander állatok csontvelőjét, lábcsontjait, lépét és máját EVk oltása után 4 vagy 24 órával vagy 3 hónappal később vizsgáltuk. A közvetlen besugárzást szenvedett és EVk oltásán átesett állatokban apoptózis, DNS károsodás, sejtfenotípusos és sejtszámbeli változásokat követtünk nyomon.

A besugarazott állatokból származó EVk hatását a bystander állatokban bekövetkező elváltozásokkal igazoltuk. Rövidtávú hatásként (4 vagy 24 órával a kezelés után) apoptózist mutattunk ki dózisfüggően heamatopoietikus őssejtekben (HSC) és limfoid progenitorokban. Csontvelőből migráló HSC-ket detektáltunk a lépben, és mezenchimális őssejteket (MSC) a csontszövetben. Csökkent a HSC és MSC populációk sejtszáma a csontvelőben. A HSC alpopulációi közül a multipotens progenitorok aránya szignifikánsan csökkent, mely hatás 3 hónappal később ugyan moderáltabban, de megnyilvánult. Hosszútávú hatásként (3 hónappal kezelés után) a limfoid progenitorok és granulocita-monocita progenitorok sejtszáma szignifikánsan csökkent dózisfüggően.

Összefoglalva, bizonyítottuk, hogy EVk rövid és hosszútávon is képesek a sugárzás szomszédsági hatását közvetíteni. Ez a vizsgálat segít megérteni a sugárzás közvetlen és szomszédsági hatásainak mechanizmusát a csontvelőben.

Támogatás: Euratom kutatási és oktatási program 2014-2018; 662287 számú pályázat.