Összes szerző

Bozó Tamás

az alábbi absztraktok szerzői között szerepel:

Kiss Bálint
Virális DNS kilökődés bakteriális membrán modellekben

Aug 28 - szerda

09:15 – 09:30

Bioszenzorika és bio-nanotechnológia

E25

Virális DNS kilökődés bakteriális membrán modellekben

Kiss Bálint1 , Tordai Hedvig1 , Bozó Tamás1 , Kellermayer Miklós1

1 Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Budapest

Gram-negatív baktériumok sejtfalának külső felszínét nagyrészt fehérjék és lipopoliszacharidok (LPS) alkotják. Ezen alkotóelemek között található az a molekula melyet a T7 bakteriofágok fertőzésük kezdetén felismernek. Az, hogy a letapadást követően milyen szerkezetbeli változások indítják be és valósítják meg a virális genom bejuttatását a célsejtbe részleteiben feltáratlan. Célunk egy olyan modellmembrán felépítése melynek segítségével a T7 fágok kikötődése és ezt követően a DNS kilökődése megfigyelhető. Ahhoz, hogy az LPS által alkotott szupramolekuláris struktúrákat, illetve az LPS bakteriális membrán szerkezetére való hatását jobban megérthessük, lipid kettősrétegekhez hozzáadott LPS mintákat készítettünk, illetve különféle összetételű és LPS tartalmú liposzómákat preparáltunk extrúziós módszerrel. A vizsgálatokat atomerőmikroszkópos (AFM) képalkotás segítségével végeztük. Az atomerőmikroszkópos felvételeken azonosítottuk az LPS-eket, megfigyeltük a membránon belüli eloszlásukat és a lipid kettősrétegekre gyakorolt hatásukat. Megvizsgáltuk, hogy milyen hatással van magára a lipid kettősrétegre, illetve a membránban szétoszló LPS molekulákra a hőmérséklet változtatása és az oldószer összetétele. Ahhoz, hogy a natív állapothoz a lehető legközelebbi modellt alkothassunk E. coli külső membrán kivonatot készítettünk. A virális DNS kilökődést LPS tartalmú minták jelenlétében vizsgáltuk fluoreszcens, illetve lézercsipeszes technikákkal. Mivel a bakteriofágok vélhetően az LPS-t, vagy az LPS rétegbe ágyazódó fehérjéket ismerik fel a fertőzési ciklus kezdő lépéseként, munkánk hosszútávú célja az LPS tartalmú membránok pontosabb megértésén keresztül egy olyan optimálizált modellrendszer létrehozása, amelyben a T7 bakteriofág fertőzési mechanizmusa viszonylag könnyen tanulmányozhatóvá válik.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült (Nemzeti Szívprogram NVKP-16-1-2016-0017, OTKA K124966)

A kutatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programja támogatta, a Semmelweis Egyetem Terápiás célú fejlesztés tématerületi programja keretében.

Zolcsák Ádám
A fotoszenzibilizáció membránkárosító hatásának vizsgálata atomierő-mikroszkóppal

Aug 27 - kedd

17:00 – 19:00

I. Poszterszekció

P31

A fotoszenzibilizáció membránkárosító hatásának vizsgálata atomierő-mikroszkóppal

Zolcsák Ádám, Bozó Tamás, Kósa Nikoletta, Bőcskei-Antal Barnabás, Csík Gabriella, Voszka István, Herényi Levente

Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológia Intézet

A fotodinamikus terápia (PDT) jelenleg már az első vonalban szereplő terápiák között is megtalálható kezelési lehetőség. Az eljárás alapját az alkalmazott fényérzékenyítők (leggyakrabban porfirinek) besugárzására képződő reaktív oxigén származékok (ROS) sejtkárosító hatása jelenti. A ROS több helyen okozhat károsodást a sejteken belül, így a membránlipidekben is. A karásító hatás eléréséhez az egyik alapfeltétel az, hogy az alkalmazott fényérzékenyítő molekula a kívánt sejtekben feldúsuljon. Ha ez megtörtént, akkor szelektív hatás érhető el a megfelelő hullámhosszú megvilágító fény és szöveti oxigén jelenlétében.

Modelrendszerként DPPC és DOPC lipidek keverékéből felületasszociált kettősréteget hoztunk létre csillámfelületen kis unilamelláris liposzómák inkubációjával. Fényérzékenyítőként pedig mezoporfirin-dimetil észtert alkalmaztunk. Az így nyert membránrendszert atomierő-mikroszkóppal (AFM) vizsgáltuk fehér fénnyel történő megvilágítás előtt és után.

Elsőként mintáink topológia változásait tanulmányoztuk AFM képalkotás segítségével. A kettősrétegek mechanikai tulajdonságainak változásait pedig „erőspektroszkópiai” mérésekkel követtük nyomon. Ezeket a méréseket szintén AFM-el végeztük. A méréseinkhez kontrolként csak DPPC-t tartalmazó kettősrétegeket alkalmaztunk, amelyekben korábbi tapasztalataink szerint a ROS képződés ellenére sem történik károsodás.

Az AFM képeken jól észlelhető különbségeket figyelhettünk meg: míg a telített lipidmembránok megvilágítás után is intaktak maradtak, a telítettlen lipideket is tartalmazó mintáinkban kisméretű lyukak keletkeztek. A „erőspektroszkópia” során a membránok nanomechanikai ujjlenyomatának tekinthető átszakadási erőket rögzítettük. Első eredményekként azt kaptuk, hogy a DPPC és DOPC lipidek keverékéből készített membránokban az átszakadási erők a megvilágítás hatására szisztematikusan csökkentek.

A kutatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programja támogatta, a Semmelweis Egyetem Terápiás célú fejlesztés tématerületi programja keretében.