Összes szerző


Bodor Zsanett

az alábbi absztraktok szerzői között szerepel:

Bodor Zsanett
Lactobacillus bulgaricus növekedésének követése joghurtban elektromos impedanciával

Aug 28 - szerda

13:30 – 15:30

II. Poszterszekció

P46

Lactobacillus bulgaricus növekedésének követése joghurtban elektromos impedanciával 

Bodor Zsanett1, Zaukuu John-Lewis Zinia1, Kaszab Tímea1, Lambert-Meretei Anikó1, Rashed Mahmoud S.1, Kovács Zoltán1, Mohácsi-Farkas Csilla2 és Vozáry Eszter1

1 Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Fizika-Automatika Tanszék

2 Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék

A joghurt tejből készül tejsavas erjedéssel a tejsav baktériumok, pl. a Lactobacillus Bulgaricus közreműködésével. Számos faja ismert, amelyeknek különböző a fermentációs aktivitása és a szaporodó képessége. Egyre nagyobb az igény az egyes fajok pontos ismeretére, mivel élettani szempontból jelentősek. A klasszikus sejtszámlálási módszer nagyon időigényes és képzett szakembert kíván. Gyors módszerre van szükség a baktériumok szaporodás követésére. Az elektromos impedancia spektroszkópia alkalmas lehet a kémiai környezetváltozás és a baktérium szám növekedés követésére. Jelen munkákban a tejsav baktériumok szaporodásának követésére a joghurt elektromos impedancia paramétereinek a változását használtuk.

A Lactobacillus Bulgaricus néhány faját használtuk joghurt készítésére. Ultra-magas hőmérsékleten kezelt (UHT) 1,5 % zsírtartalmú tejet oltottunk be a tejsav baktériumokkal. A sejt számot MRS (De Man, Rogosa and Sharpe) agaron öntés technológiával határoztuk meg 12 órán keresztül óránként 37 °C hőmérsékleten. Az elektromos admittancia valós (vezetés) és képzetes (szuszceptancia) részét mértük 12 órán keresztül 37 °C hőmérsékleten 50 Hz – 800 kHz frekvencia tartományban egy HP4384A precíziós LCR mérővel. A baktérium sejt szám 103 –ról 107-re (CFU/ml) nőtt. A baktériumszám növekedése és a szuszceptancia növekedése közötti összefüggésre készített regressziós modell jól írja le a sejtszám növekedést. A pontos kísérleti módszer kidolgozásával a szuszceptancia alkalmas lehet a baktérium szaporodás követésére.

Köszönetnyilvánítás

A Szent István Egyetem Élelmiszer tudományi Doktori Iskolája, az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00005 Európai Alapítvány és az MTA Bolyai ösztöndíj támogatta ezt a munkát

Vozáry Eszter
Melegítés hatása a magyar akácmézek dielektromos tulajdonságaira

Aug 28 - szerda

13:20 – 15:30

II. Poszterszekció

P53

Melegítés hatása a magyar akácmézek dielektromos tulajdonságaira

Vozáry Eszter1, Bodor Zsanett1, Ignácz Kinga1, Gillay Bíborka1 és Kovács Zoltán1

1 Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar Fizika-Automatika Tanszék

A méz természetes, egészséges táplálék, amely gazdag biológiai aktív vegyületekben. A mézet a kaptárból történő kinyerésekor, valamint csomagoláskor felmelegítik. A melegítés hőfoka a feldolgozás során nem lehet magas -50-60 °C – a méz fajtájától függően, mert magas hőmérsékleten károsodnak a biológiailag hatékony anyagok. A melegítés során a méz természetes mikrokristályos szerkezete megolvad, majd a visszahűtés esetén más kristályos szerkezet (nagyobb kristály méretek) alakul ki. A korábbi felmelegítés kimutatására eddig általában kémiai módszereket használtak, amelyek lassúak és anyagigényesek. Várható, hogy a méz melegítése és visszahűtése során létrejövő szerkezet változás miatt a nem melegített méz elektromos impedancia spektruma különbözik a felmelegített és visszahűtött méz spektrumától.

Négy különböző akácméz elektromos impedancia spektrumát határoztuk meg melegítés előtt. Majd 35, 40, 50, 60 és 80 °C-ra melegítettük a mézeket, és 0.5, 4 és 24 órán át tartottuk magas hőmérsékleten, majd visszahűtve megint megmértük az impedancia spektrumokat. Egy minta tömege 40 g volt és fedéllel ellátott üvegedényben melegítettük fel. Az elektromos impedancia spektrumokat egy HP4384A és egy HP4385A precíziós LCR mérővel mértük meg két 1 cm távolságban levő Ag/AgCl elektróda között 1 volt feszültségnél 30 Hz - 30 MHz frekvencia tartományban. A mért spektrumokat rövidzár-szakadás korrekció (szórt induktivitások és kapacitások kiküszöbölése) után egy elosztott paraméterű elem és egy ohmos ellenállás soros kapcsolatából álló modell áramkörrel közelítettük az Excel Solver funkciójával. Minden mézre a modell paraméterek közül az elosztott paraméterű elem ellenállása csökkent a melegítés és visszahűtés után. Ez a paraméter alkalmas lehet a melegítés kimutatására.

Köszönetnyilvánítás

A Szent István Egyetem Élelmiszer tudományi Doktori Iskolája, az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00005 Európai Alapítvány és az Új Nemzeti Kiválósági Program UNKP-18-4 támogatta ezt a munkát