Összes szerző

---

Antal Lilla

az alábbi absztraktok szerzői között szerepel:

Antal Lilla
Humán plazma eredetű extracelluláris vezikulák izolálási módszereinek összehasonlítása

Aug 28 - szerda

13:30 – 15:30

II. Poszterszekció

P54

Humán plazma eredetű extracelluláris vezikulák izolálási módszereinek összehasonlítása 

Antal Lilla¹, Balázs Katalin¹, Kis Dávid¹, Mihály Judith², Persa Eszter¹, Sándor Nikolett¹, Szatmári Tünde¹, Lumniczky Katalin¹

¹ Nemzeti Népegészségügyi Központ, Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály, Sugárorvostani osztály

²Magyar Tudományos Akadémia, Természettudományi Kutatóközpont, Anyag és Környezetkémiai Intézet, Biológiai Nanokémia Kutatócsoport

Az extracelluláris vezikulák sejtekből származó, membránnal körülvett struktúrák. Termelődésük legalább olyan általános sejtbiológiai jelenség, mint a sejtosztódás, a sejtmozgás vagy a programozott sejthalál. Működésük lehetővé teszi a fehérjék, RNS-ek, sőt DNS-ek sejtek közötti kicserélődését. Extracelluláris vezikulákat mind az egészséges, mind a daganatos sejtek termelnek. A tumoros sejtek által termelt extracelluláris vezikulák mennyiségét és a bennük szállított mikro-RNS profilját vizsgálva a normális sejttől eltérő mikro-RNS-profilt találtak. A megnövekedett mennyiségű extracelluláris vezikula által lehetőség nyílik a tumorasszociált jelátviteli molekulák és mikro-RNS-ek célsejthez való eljutásának vizsgálatára, ami a daganatos állapotok progressziójában is valószínűsíti jelentőségüket. Az extracelluláris vezikulák vérplazmában mért mennyisége, a terápia során megfigyelt minőségi változása miatt felmerült, hogy a diagnosztikában, prognosztikában, illetve a minimális reziduális betegség monitorozásában is használhatók lehetnek.

Kutatásom célja humán prosztatarákos betegek fagyasztott plazmájából származó extracelluláris vezikulák felszíni markereinek és beltartalmának vizsgálata, azon belül mikro-RNS tartalmának jellemzése. Az említett vizsgálatokhoz megfelelő tisztaságú és mennyiségű izolált extracelluláris vezikula mintákra van szükségem. Ennek érdekében jelen tanulmányban négy különböző, a tudományos világban gyakran használt izolálási módszert hasonlítok össze: ultracentrifugálás, IZON qEV, ExoQuick ULTRA és PLUS. A módszerek összehasonlításához használt kontroll minta egészséges fagyasztott humán plazma volt. A kiválasztott módszerekkel izolált extracelluláris vezikulákat tisztaságuk, méretük és mennyiségük alapján jellemeztem. A kapott eredmények összehasonlítása alapján kiválasztottam a további vizsgálataimhoz legmegfelelőbb technikát.

Ez a munka az EU által finanszírozott CONCERT (662287) és az NKFIH által finanszírozott OTKA (124879) projektek támogatásával valósult meg.